igen, a hatszortízahuszonharmadikon újranyitás. de nem baj. igazándiból azért tértem vissza, mert rájöttem, hogy miért volt hasznos a blog. nemcsak a kreativitásomat élhettem ki rajta, de a gondolataimat is le kellett vezetni valahol. rájöttem, hogy amikor blogoltam sokkal jobban átláttam mindent. lehet, hogy ez kell.

mostantól igyekszem majd nem csak a hülyeségeimröl, és a semmiröl blogolni, hanem valami értelmesröl is. készültem is már komoly témákkal..:)

viszont tegnap végre túljutottam a nyelvvizsgán, és meg kell hogy mondjam, már nem is érdekel hogy milyen lett. valószinüleg azért, mert úgy vagyok, hogy a 60% biztosan meglett. a diktálás végét elrontottam, a szóbelit annyira nem, de lehetett volna jobb is. mindegy. mikor a szóbelire vártam már úgy voltam hogy nemérdekel mi lesz, hazamegyek, és megnézem a harry pottert. a párom akivel szóbeliztem (ott kaptam) elég gyenge volt, nem nagyon akart megszólalni, ebböl kifolyólag nekem többet kellett gondolkozni hogy mi a fene lenne jó esküvöi ajándék.
na mindegy, a lényeg, hogy kijöttem, és onnantól kezdve teljesen a harry potterre koncentráltam. már betéve tudom az összes jelenetet, azt is hogy mit mondanak, egyedül csak Seamust nem nagyon értem, mert annyira hadar. Szóval igen, mióta letöltöttem, kábé százszor láttam már, és még mindig nem tudom megunni. Egyszerüen miközben nézem van bennem valami fura érzés, hogy igen, sajnos vége, de olyan hihetetlenül jól fejezték be.Érzem, hogy a kör bezárult.

hamarosan újra. tudom hogy unjátok. de ez van.:D

XOXO

ez csak egy gyors helyzet jelentés lesz. először is, holnapra ( pontosabban ma éjfélre ) itt lesz az új laptopom, és akkor majd nekiállok egy új kinézetnek, valamint extrákat is fogok feltölteni az oldalra. teljes átalakításon fog részt venni a letmesign.gp, lehet, hogy majd rá sem ismersz. najó, nem viccelek. :)

csak azért jöttem, hogy elmondjam, manapság teljesen rákaptam a weheartit.com-ra, a tumblr-re, a twitterre, valamint a DIY-es és a smink tutoriálos videókra. yeeah.

semmi érdekes nem történt velem, de tegnap láttam egy nagyon szomorú filmet, úgyhogy majd a következő posztban az lesz.

XO, Ginger

Végre elérkezett az a pillanat, amikor a nem rég láttott filmet fogom nektek "kritizálni". Ez a film a Jófiú, amiben a Reszkessetek betörőkből ismert Macaulay Culkin játszik. Elég régi film, de a bátyámnak ő a kedvenc színésze, úgyhogy letöltötte, és megnéztük. 
Nincs bajom a sráccal, ugyan csak a reszkessetek betörőkben láttam, de ott nagyon tetszett. Egyébként a másik főszereplő Elijah Wood, a Gyűrűk Urából a Zsákos Frodó. 
A film eleje nem nagyon fogott meg, de amikor megjelent Culkin, és  olyan bajos dolgokat csinált, megfogott. Mindig is érdekeltek az olyan filmek, amiben a szereplőknek valami pszichés bajuk van, elmebetegek például. Szóval ez volt az ami megfogott, és mivel Culkin tényleg nagyon jó színész, minden egyes kockánál izgultam, hogy na, vajon most mi fog történni, tényleg megöli-e. A film véleményem szerint teljesen egyedi, máshol nem látott elemeket raktak bele, és talán az, hogy az elmebeteg főszereplő nem egy felnőtt volt, hanem egy gyerek, hihetetlenül emelt a hatásán.

Nem szeretném most elmondani a filmet, leírni az összes olyan jelenetet ahol majdnem fostam (ismétlem, Culkin hihetetlenül jól játszotta ezt a szerepet, és ezért hatalmasat nőtt a szememben), hanem csak azt mondom hogy nézzétek meg, mert megéri. Azt hittem, hogy Culkin benne fog maradni ebben a reszkessetek betörőkös szerepben, de kellemesen csalódtam, hiszen teljesen elhatárolódott attól, és egy másik énjét fedte fel. 
Woodról nincs különösebb véleményem, talán a szinkronhangja miatt nem volt szimpatikus, vagy amiatt, mert nem ő volt az elmebeteg. De tényleg, nem a színészi alakításával volt bajom, hanem a szereppel. Viszont az nagyon jól jött ki, hogy a film vége felé ő próbálta elmondani mindenkinek hogy Culkin elmebeteg, de még is ő tűnt zakkantnak. 
Ja, és az utolsó jelenet, amikor az anyának választania kell a fia, és egy aranyos rokon között, nagyon... hmm, nem megindító, inkább az, hogy én akkor ugyanúgy izgultam az anyával, hogy kit kellene választani, de remélem, nekem ilyenben sosem lesz részem.

Szóval. Tényleg csak ajánlani tudom ezt a filmet, nem fogjátok megbánni. Bennem azóta úgy él, hogy hihetetlen egy jó film, de mentálisan nagyon brutális.