englishman2011.08.02. 17:55, ginger*
ezt a bejegyzést fanni norvégia pro és kontrája ihlette.
nos. most arról fogok írni, hogy miért szeretem annyira az angolokat. [ ne érts félre, az összes skandináv népet még mindig ugyanúgy szeretem, de ez most más. ]
szóval.
-
először is ott van nekik az a cuki akcentusuk, amit régen utáltam, mert alig értettem belőle valamit. ráadásul akkor még tudatlanként amerika párti voltam, de ez már jelentősen megváltozott. szóval ezt az akcentust azóta is próbálom elsajátítani.
-
angolul beszélő ország, ami számomra azért olyan fontos, mivel az angol az elsőszámú idegen nyelvem, szóval valószínű, hogyha kiköltözöm, az egy angol anyanyelvű ország lesz.
-
tetszik az életstílusuk, életfelfogásuk, bár azzal a tipikus brit humorral még küszködöm. [ gyógyszer: a bit of fry and laurie. mellékhatások elfogadhatóak. ]
-
nem egyszer voltam az országban, és gyönyörű. nagyon bejönnek azok a nagy, zöld parkok, és az összes nevezetesség, amivel anglia rendelkezik.
-
tényleg --mármint komolyan-- oda vagyok a stílusukért. a házaikért, az alkotásaikért, az egészért.
-
gondoljatok bele -- mert azért ez sem utolsó --, hogy mennyi jó színészt, színésznőt, fantasztikus együtteseket és remek kreációkat köszönhetünk nekik.
-
megvannak az adottságai hogy később ott éljek --tudod, én már ilyen menő vagyok... :P --, és ott bontogassam a tehetségemet, tudásomat.
szóval ezért szeretem az angolokat, és remélem minél több lehetőségem lesz kimenni oda, és egyszer megadatik, hogy ott éljek.
igyekeztem nem sablonosságot írni, hogy azért akarok oda kiköltözni, mert menő. remélem sikerült. béke.
u.i.: norvégiát, dániát, és a többi skandináv országot még mindig ugyanúgy szeretem, de néha vissza kell szállni a földre, és reálisan gondolkodni. [ hö, mert az hogy angliában élek az reális.. D: no sebaj.
|